A visszavágó!!
A legutóbbi túrám kicsit olyanra sikerült mint idáig az összes többi. Szó szerint egész úton kaptam a jelzéseket, hogy valami nincs rendben. Vagy a kondim nem jó, vagy a táskámmal nem stimmel valami, vagy is is.
Gondoltam változtatok egy kicsit a felszerelésemen és majd meglátjuk mi lesz. Sajnos a kintalvásról le kellett mondanom mert egy szülinapra lettem hivatalos így egy egynapos de picit hosszabb bemelegítő túrára gondoltam. Afféle bemelegítés a WHW-re.
A táv 20-22km volt. A Trent és Mersey Canal (csatorna) mentén indultam el, és egy nagy kört leírva érkeztem ismét haza a Trent folyó mentén. Minimális helyismeretem volt a legutóbbi eltévedésemből kifolyólag. Így valamivel egyszerűbb volt. Felszerelést úgy vittem mintha kint éjszakáznék egy-két napig. Amit nem vittem az a kaja. A nap hőse egy Deuter Futura 26 literes hátizsák volt amibe még eddig sosem sikerült beleférnem. Ezzel legalább kényszerítettem magamat, hogy törekedjek tényleg csak a lényeges dolgok pakolására. Sikerült!
Ami a táskában volt: - 3 liter víz
- téli hálózsák
Ezzel tele is volt a táska!!! A 3x3-as DD ponyvát a táska felső részébe sikerült begyömöszölni a kötelekkel együtt. Az egyik oldalzsebbe ment a pénztárca, papírzsepi. A másik oldalon a matrac kapott helyet. A teljes súly 7.5-8kg volt a táskával.
Nem volt se váltás ruha, sem kaja. Ha nagyon akarja az ember akkor egy hosszú hétvégét ki lehet bírni ugyan abban a ruhában. (lásd Satu, Pengenapok ) Ami meg plusz egy kiló lenne az a kaja.
A csatorna partján menni meglepő módon nem volt unalmas. Mindig láttam valami érdekeset. Sok a lakóhajó rajta amiken télen a tulaj lakik, nyáron meg ki vannak adva kirándulóknak.
A Trent és Mersey csatorna 150 km hosszú. Többnyire egy keskeny csatorna. Ahogy a neve is jelzi, azért épült, hogy összekösse a Trent és Mersey folyókat. 1966-ban kezdték el az építkezést és majd alig 11 évvel később 1977-re elkészült az egész csatorna rendszer.
Út közben találtam egy két ismerőst, ők is a tavaszt jelezvén. Ugye emlékeztek még?
Az út körülbelül felénél értem el Swarkestone-ba ahol átjuthattam a Trent folyón. Innen köves út Ingelby-ig ahol egy farm mellett ismét ott volt a gyalogos ösvény. Ez egy dombtetőre vezetett fel a folyóparton. A látvány valami leírhatatlan. Gyönyörű vidék, rengeteg vadcsapás, üregi nyulak, borz- és rókaoduk tömkelege.
Követve a folyót egy pár perc és rátaláltam ezekre a barlangokra!
Amit megtudtam róla, hogy nem természetes képződmény hanem 1648-ban alakították ki. “Horgony egyház barlanja” (Anchor Church Caves) vagy “Remete ” barlangnak (Hermit's Cave) is nevezik. Minden esetre örültem a felfedezésemnek és sajnáltam, hogy nem tudok kint aludni ma este. Viszont tudom hova megyek majd legközelebb!! Még egy pár órás séta és már otthon is voltam.
Amiket túra során tapasztaltam, hogy szinte észre se vettem, hogy táska lenne rajtam. Ez gondolom nagyban táska függő és súly függő is. A bakancs nem törte fel a lábam mert ezúttal normális talpbetét volt benne, normális zoknival. A kamásli az ajánlott ha nem akarunk koszosak lenni térdig, de abból is valami normálisabb mert én nagyon beleizzadtam.
Összességében sikerült végre kitapasztalnom, hogy mi az ami tényleg kell és mi az ami nem. Kevesebb súly, normális táska és a végén meg élvezni is lehet a túrát.
Az összes képet a túra során itt nézhetitek meg.
Idegen
