Ales & Papica

Ez a könyv kettőnk munkája, és sokunk tapasztalata. Megvásárolható a Szalay könyvek webshopjában. 

Belépés

Bejelentkezés

Youtube csatorna

Hold2

Felkészülés - gyakorlati tanácsok 5. rész


Mikro- és települési közösségek szerveződési lehetőségei


Írta: Papica

Az alábbi tanulmány exlex (azaz törvényen kívüli) állapotokra való felkészüléshez kíván segítséget nyújtani. Exlex állapoton az összeomlás utáni helyzet értendő!!!

2013 februárját írjuk. Országunk eljutott arra a közbiztonsági szintre, amely már jelenleg is módfelett aggasztó. A rendvédelmi szervek az ország jelentős területén nem tudják biztosítani az állampolgáraik alkotmányos alapjogainak egy részét. Mindezt nem eseti, hanem állandósult jelleggel és a területek ahol a tisztességes emberek alapjogai nem érvényesülnek, sajnos csak nőnek.  Nem szándékozom ennek az okait elemezni. Tényszerű. Napi szinten tapasztalható egy jelenség, amivel a rendvédelem nem tud hatékonyan kezdeni semmit. Nem azért mert nem akarnak! Elismerem: vannak nagyon jó rendvédelmi szakemberek az állományban, akik valóban képesek problémák megoldására. Az utóbbi idők szervezései és eredményei közel két évtizedes problémákat kezdenek legyalulni. Történt egy váltás. No, erre lenne szükség közrendvédelem kapcsán is.

A jelenlegi koncepció két évtizeddel ezelőtt még alkalmas volt a közrend fenntartására. Ma már olyan lett, mint a „Császár új ruhája” amelyet statisztikákkal kozmetikáznak. Tény! Olyan szintű baj van, amit országos szinten véleményem szerint csak a polgári és rendvédelmi összefogással együtt lehet már csak megoldani.  Erre vonatkozó anyagot persze az erőszak monopóliumát magánál tartó szervek még csak meg sem hallgatják. Politikai töltetű törekvések, a saját maguk sírját ássák meg a tagadhatatlanul jó cél érdekében, de rosszul kivitelezett törekvéseikkel. Azon túl egy politikai töltetű civil szervezet politikai és társadalmi célból jön létre, nem pedig azért, hogy az összeomlás utáni feladatokat és nehézségeket megoldja, illetve leküzdje.


Én úgy látom, hogy a biztonságos élethez való jogunk, családunk védelme, idős szüleink biztonsága egyre jobban a mi feladatunk lesz.  Még rendszerösszeomlás nélkül is, hát még, ha bekövetkezik az, amitől tartunk. Gondoljunk bele:  most sincs az ország jelentős részén köz és vagyonbiztonság… békében. Mi lesz, ha komoly baj lesz?

Manapság olyan világot élünk, amiben minden utcasarkon, két sör, három gondolat és egy megmondó ember mellé szerveződik egy- egy kisebb közösség, melyben jó és rossz ötletek egyaránt táptalajra találnak. Az, hogy ezeknek a kisebb, nagyobb közösségeknek a haszna társadalmi szempontból, vagy egy jövőbeli vészhelyzetben a hasznosíthatóságuk szempontjából mennyire hasznos, persze vitatható. Nem szeretném egyiket sem minősíteni se pozitív, se negatív értelemben. Amire szándékomban áll rávilágítani ebben az irományomban, az az, hogy hiába tervezik meg ezek a  közösségek (tisztelet a kivételnek), hogy miként fogják megoldani a boldogulásukat egy összeomlott világban, hiába van most jelenleg elfogadhatónak tűnő vészeseti tervük, hiába vannak fiatal, életerős tagjaik, akik hajlandók a közösség védelmére, ha… Ismeri valaki a konkrét jövőt és tudja, hogy milyen hatással lesz az a közvetlen környezetére?


Én családapa vagyok és ebbéli minőségemben nálam a legkisebb szerveződési egység a család. Mindaddig, amíg az önzés és a tömbösített rendvédelmi intézkedések közvetlen igényeinket nem tudják/akarják figyelembe venni, ez így is marad. Mert más egységben gondolkodni valamiért, ha tudod, hogy a gyermeked/feleséged biztonságban van és más úgy, hogy mindez nincs meg.  Véleményem szerint ez lehet a rendvédelmisek egyik legkomolyabb morális válsága az elkövetkező időszakban.  Azon egyszerű okból, mert eskü ide vagy oda, egyik sem janicsár.  Elenyésző lehet azoknak a száma a testületekben kiknek nincs senkijük.  Az aggódó szakemberek dezertálása a probléma nagyságával és reménytelenségével egyenes arányban növekedhet ilyen esetben. Ez nem jóslat, hanem logikus velejárója egy összeomlásnak.  Talán éppen ezért szorgalmazom megoldásként azt, amit ha a szakszolgálatoknak nem derogálna, össze is lehetne kötni a meglévő vészeseti tervekkel.

Sajnos derogál, olyannyira derogál, hogy hivatalos levélre sem reagálnak, pedig állítólag 30 napon belül ez kötelező.  Sebaj!  Én úgy gondolom, hogy van rengeteg olyan apa, férj, fiú ebben az országban, akik kellő szervezési irányvonal mentén képesek lehetnek akár a közvetlen környezetüket, akár a jövőbeli vészeseti pontjaikat megvédeni és ez által biztosítani azt a biztonságot, ami alapvetően szükséges egy társadalomban.

Ebben az irományban nem a jelenlegi rendvédelem megreformálásának ötleteit szándékozom leírni. Süket fülek, emberek életeit veszélyeztető szakemberek és idejétmúlt rendvédelmi koncepció, amely reformjára nincs hajlandóság. Ez a véleményem.  Muszájból kell foglalkoznunk a saját közegünk védelmének a megtervezésével, de miként is kezdjünk hozzá?

Közbevetném! Nem érdekel, hogy az amúgy ezért fizetést kapó szakemberek miként szedik szét a gondolataimat szakmaiságra hivatkozva! Annyit üzenek: VÉGEZZÉTEK A MUNKÁTOKAT RENDESEN! VÉDJÉTEK MEG A BÉKÉS POLGÁRI LAKOSSÁGOT, SZÜLEINKET, GYEREKEINKET, ÉRTÉKEINKET! EZ A MUNKÁTOK, ERRE ESKÜDTETEK FÖL! VAGY NE GÁTOLJATOK AZ ÖNVÉDELEMBEN!!!

Mindenki képzelje el a saját élőközegét. Felejtsük el a gazdag elefántcsont tornyokat, ahol még nyugalom van. Képzeljünk el egy falut, ahol még van esély elejét venni az elharapózó bajnak. Ez az alapja annak, hogy valamikor is szervezetten meg tudjuk védeni a környezetünket. Nem katonaság ellen, arra kellene a szinte már nem is létező haderőnk. A hordák ellen. Ahhoz, hogy meg lehessen tervezni egy település védelmét a jelenben egy egyszerű józan gondolkodású polgárnak és a köré szerveződő felelősen gondolkodó embereknek a következő alapoktól kell elindulniuk:

Fogd a még jelenleg rendelkezésedre álló google earth térképet (vagy bármilyen helyi).  Nyomtasd ki több példányban, hogy terepen tudj tervezni.  Tájold a településedet! Magyarországon az uralkodó szélirány ÉNY. Mindenki tudja a saját élőközegében, hogy honnan szokott jönni olyan idő, amely a településen gondot szokott okozni. Ezeket a részeket ismerni kell, az instabil tetőszerkezetű építményeket, az ott lakók helyzetét, a megközelíthetőségeket. Rendkívül fontos! Egy közbiztonságilag magára hagyott falu egy tetőket bontó szélvihar után, esetleg árvíz után sajnos tapasztalatból tudjuk, mennyire van kiszolgáltatva a bűnöző elemeknek. Nem a baj után kell vakarózni, hogy kinek szóljunk teherautóért, kiket tudunk váltásban kirakni a szerencsétlenül járt szomszédunk értékeinek védelmére. Ezt előre meg kell szervezni. Nem kell ahhoz a Zrínyire járni, hogy egy józan gondolkodású ember a helyi domborzati, vízrajzi viszonyok és az addig tapasztaltak alapján be tudja jelölni a térképen azokat a területeket/házakat, ahol ezen természeti csapások kapcsán fokozottabban fordulhatnak elő problémák.


Annak a megszervezése, hogy a szerencsétlenül járt családok ideiglenesen hova menjenek, szintén nem a polgári lakosság feladata lenne, de ha már csináljuk, akkor ez is legyen benne. Fontos! Ha elviszi a helyi KMB-s, vagy a polgármester háztetejét a szél akkor talán valamennyire érthetően kisebb gondjuk is nagyobb lesz annál, hogy az Átlag Bélákkal foglalkozzanak. Én speciel helyben nem ismerem a vészeseti tervet. Gyanítom nincs, vagy csak egy általános, életszerű helyzetben használhatatlan semmi. Csak abból indulok ki, hogy mit találok a Katasztrófavédelem honlapján… foglalkozzunk csak vele, mert a komoly bajban az lesz a legkisebb bajunk, hogy kin kérjük számon a hiányosságokat.

Tehát a térképen jelöltük a természeti csapások kapcsán veszélyeztetett területeket. Ismerjük a területek eddigi valós ez irányú múltját. Nagyjából tudjuk mire és kikre számíthatunk ott helyben. Ismerjük a közvetlen, esetleg az alternatív megközelíthetőségeket. Pl. Tudjuk azt, ha egy utcát elzárt egy összedőlt ház, kidőlt fa, akkor a szomszéd utcából, két melyik telek kerítésének megbontásával tudunk odajutni gépjárművel.

Ismerjük a közösségi menekítési pontokat. Iskola, templom, művelődési ház, kocsma…. stb. Nagyon sokat számít, ha a baj után közvetlenül biztonságos  helyre tudjuk a rászoruló embereket elhelyezni. Azon legalább ne kelljen agyalnia a családfőnek, hogy a gyerekei áznak, fáznak, és nincs, aki megvédje őket a fosztogatóktól.  Ilyen esetben elengedhetetlen  az adott menekítési ponton a tisztálkodás, alvás és az élelmezés megszervezése.  Ismer valaki olyan önkormányzatot, amelynek több száz embernek van vészeseti élelmiszere folyamatosan betárazva? Nincsenek már lerakatok, még a rendvédelem is rekvirálási megállapodással tudja csak megoldani az élelmezését egy összeomlásos/ éhséglázadásos helyzetben.  Én úgy látom, ha egy felelősen gondolkodó közösség eljut arra a szintre, hogy képes egyéni érdekektől független vészeseti tartalék elkészítésére, akkor kezd olyan szinten lenni mint a nem olyan régen valódi közösségként működő falvak.  Talán azt is érdemes lenne megvizsgálni a jelen békés közegében, hogy van-e lehetőség pályázatok útján

Közösségi vészeseti pontok létesítésére. Meggyőződésem, hogy ha mást nem is, ezt a Katasztrófavédelemnek kutya kötelessége lenne településszinten támogatni!


Amennyiben a bürokrácia fogaskerekeibe megakadna ez a törekvés is akkor marad továbbra is az önszerveződés. Nem kell hatalmas pénzekre gondolni. Egy 3 tagú család egy napos élelmiszerszükségletét minimális szinten összeállítani tartós élelmiszerből nem egy ördöngősség.  Itt jön most a bürokrácia, amiben a KÖJÁL azonnal vizsgálná, hogy a hely alkalmas-e tárolásra, lejárt élelmiszerek… hagyjuk ezt a baromságot! Falun vagyunk! Könnyedén meg lehet oldani magánházaknál ezeket a pontokat. Egy 10-15 nm-es tiszta szobában, ahol a család élelmiszere nem romlik meg és senkinek nincs baja, úgy ennek se lesz. Minden ilyen kezdeményezésnél csak azt halljuk, hogy ez így szabálytalan, az úgy szakszerűtlen, emez szabályellenes… eljutottunk arra a pontra, hogy leszarom!  Nincs más megoldás. Meg kell oldjuk magunk. Én úgy gondolom, hogy a települések vészeseti tartalékainak létesítése az első olyan, amivel már közösségileg tettek valamit egymásért.  Mindenkinél van otthon a lakásban fölösleges ruházat, olyan eszköz, amit éppen nem használ. Ezeknek az összegyűjtése és listázása nagyon fontos. Ne a bajban kelljen kuncsorogni egy mástól és ne kelljen várni a ki tudja mikor érkező segítségre.


Rettenet mennyiségű katonai zárolt készlet volt/van. Ahelyett, hogy azon filozofálnának, hogy mindezt miként tudják a köz javára fordítani, aukciókon a kiváltságosok kilóra fölvásárolják. Valaha volt egy kb. 100.000 haderőnk. Nem tudom, hogy mekkora létszám fölszerelésére voltak felkészülve háborús helyzetre, de gyaníthatóan sokkal több (lényegtelen most a számadat, a gondolkodásmód a lényeg). Ruházatot, surranókat… egyéb eszközöket bagóért hordták szét a haverok, vagy ingyen. Ezek egy része megjelent kereskedelmi forgalomba military boltokban, webshopokon. További jelentős része homályos üzleti háttérrel külföldre lett elszállítva. DE!  Nem kell nagyon messzire menni, csak meg kell nézni a netet!! Rengeteg olyan eszköz van még mind a mai napig ami „M” zárolt. Tehát csak mozgósítás esetén használhatták volna. Rengeteg beládázott tábori ágy, katonai sátor, pokrócok….. és járművek. Korszerűtlen ugyan a KRAZ, de tagadhatatlan a képessége. Fillérekért vannak kiárusítva terepjárók, leszerelt fegyverzetű PSZH-k, BTR-ek.
 

Persze itt most felhangzik az „égi kórus”: drága az üzembentartása, nem vehet részt forgalomban stb. Emberek! Szegény ember vízzel főz! Ez van! Ez rendelkezésre áll! Nem a konkrét és teljes eszközállomány és hatalmas telepeken rozsdásodó járműállomány az amire most gondolni kell. Nem! De ennek jelentős része használható lenne, hasznosítható lenne, ha nem az akadályokat görgetnék a gondolatok felé, hanem közösségi érdekből úgy alakítanák a szabályokat, hogy a  megoldás felé törekedjenek. Egy évben csak egyszer legyen használva az amúgy magas fogyasztású katonai Gaz a településen. Csak egyszer és már megérte átadni, hogy ne porosodjon a telepen. A forgalomba helyezése meg fölösleges! Önkormányzati azonosítóval helyben közlekedhet. Egy ilyen teherautónak a műszaki állagmegóvása sufniközegben is biztosítható. Nem lovalom bele nagyon magam, mert a véleményem szerint több olyan területről lehetne pusztán átszervezéssel és szándékkal bevonni forrásokat, amik jelenleg kihasználatlanok, de szerte az országban hatalmas segítséget jelentenének falvak, községek, városok vészeseti koncepciójának a jelen pénztelen, de attól még működőképes kialakításában.


Ezen kicsiny kitérő után (betérnék, de a kutyát nem érdekli a gondolatmenetem és inkább mindent fillérekért kiárusítanak, vagy hagynak tönkremenni). Visszatérnék az önszerveződő vészeseti készlethez. Tudom, sokaknak ez irreálisnak tűnhet úgy, hogy egyes helyeken a szomszéd lépcsőházban lévőkről sem tudják kicsodák. Szerintem nem ez a normális. Életünkben, életterünkben ez már egy szinte természetes tény…. de egy összeomlott infrastrukturális közegben, amikor nincs mi elé leülni este és bambulni a dobozt, igen gyorsan kötődnek ismeretségek, alakulhatnak ki konfliktusok. Aki ez megérti és megpróbál (nak) valamit tenni még most, azoknak szól ezen gondolatmenet. Akik meg továbbra is bámulni akarják a Győzike showt azoknak lelkük rajta.

Tehát felfoghatjuk a közösségi készletezést akár egy lomtalanításnak is. Fölösleges azon agyalni, hogy az egyik két pokróccal többet dobott a közösbe, mint a másik. Akkor ott nincs jelentősége, egymásrautaltság esetén pedig a közösségen belül jó előre kialakított szabályok, hierarchia szerint törekedni kell az egyenlőségre. Persze nem azon az agyament módon, ami jelenleg van érvényben. Egy normális világban két idióta nem szavazhatna le egy zsenit… jelenleg ez a demokrácia. Vészhelyzetben az előre kialakított eljárási renden belül ez rettenetesen fontos! Jelenleg sincs olyan a vészhelyzeteket, közbiztonságot maradéktalanul kezelni, biztosítani tudó szervezet, amire támaszkodhatnánk. A forgatókönyvben magunkra kell támaszkodnunk. Tehát a vészeseti feladatkörök kiosztása békeidőben nagyon fontos. Ki koordinál, ki felel a biztonság megszervezéséért, ki a szállításért, ki az élelmezésért, ki meg vízért és mivel… van erről egy teljes szakanyag polgári közegre optimalizálva, önszerveződő közegre. Nem a copy paste a célom…. bízom abban, hogy vannak olyan emberek az olvasók között, akik felismeri a helyi közegükben azt, ami jelenleg még puzzle, de a gondolataim után összerendezhető lesz. Vajon tényleg ennyire egyszerű?! Amennyiben van rá közösségi akarat előbb kicsi, majd egyre nagyobb szinten, ha van rá támogatottság a polgármesteri hivatal részéről, ha nem azon filozofálunk, hogy az impotens hatóság mit fog szólni hozzá akkor igen!  Nem terrorista bázist létesítünk… hanem reményt, lehetőséget a bajra!

A település kommunikációja jelen helyzetben ugyebár szinte mindenhol egységes. Vonalas, mobil telefon, internet… Úgy közrend biztosítása érdekében, mint egy vészhelyzetben (amikor nem biztos, hogy van mobil) igen fontos szerintem a rádiókommunikáció. Itt most nem a XY hipermarketben kapható gagyikra gondolok, amikkel a gyermekeink játszanak. Nem is az irreális áron forgalmazott márkás rádiókra. Nem azt állítom, hogy nem jók, hanem azt, hogy drágák.  Nos, ha tetszik, ha nem, a kínaiak megtanultak minőséget is gyártani. 105 dollárért olyan rádiót lehet kapni, ami minőségben és tudásban ugyan azt biztosítja mint a 90.000ft-os. Van olyan 7-8 ezer forintért, amely elégséges szinten szintén alkalmas helyi jó minőségű kommunikációra. Jelen helyzetben a PMR frekvenciákat a 70 centin belül legálisan lehet használni. Ezeknek a rádióknak leszerelhető az antennájuk és csatlakoztatható hozzá akár autós, akár háztetőre kirakott antenna is. Meg fogtok döbbenni azon, hogy az olcsó rádiótok egy tetőantennával milyen hatalmas távolságú kommunikációra lesz képes legálisan.  Vannak átjátszó állomások, amik csatornáit nem lehet használni rádióamatőr vizsga nélkül, de engem vészhelyzetben (amikor emberélet van veszélyben) nem nagyon zavarna, hogy mi a legális és mi nem!


Könnyedén ki lehet „építeni” szerte az országban lokális rádió alapú védelmi pontokat, amelyben a polgárok gyakorlatilag egy- egy egységes csatornán a saját közegük gyanús helyzeteit tudnák a közösség tudtára hozni, vagy esetleg segítségére sietni annak, aki rászorult. Nem csak egy polgárőrségi autó körözne a településen benne két polgárőrrel, esténként 3x, mert nincs többre anyagi lehetőség. Nagyon sok rádióamatőr van az országban… szinte minden településen. Tudom… mert ismerek egy néhányat, hogy nagyon szívesen segítenek úgy szaktanáccsal, mint tevőleges munkával. Összetartó önzetlen közösség akik polgári szinten ezen akár országos szinten is működhető hálózatnak a szakmai magja is lehetnének. Amennyiben ez megy hivatali támogatással akkor nagy a boldogság, ha nem akkor gondolja át mindenki: megér-e neki elégséges szinten 20.000 Forintot az, hogy becsatlakozzon a település védelmi hálójába, vagy esetleg 40.000-et, hogy mindezt olyan szinten tudja művelni, hogy egy lehetséges országos vérkeringésbe is képes lehessen belelépni.  A központi ellátó elem megszűnésénél még hamarabb szűnik meg a távközlés. Adott csatornákon kapják az ilyen esetben a települések az információkat. M1, Kossuth Rádió… és biztos, hogy a valóságot? Most békében is ki vannak kozmetikázva a mindenki számára ismeretes bajok, hát még akkor micsoda maszkolás lenne, ha valóban baj lenne.

Amennyiben készíted (készítitek) a településetek vészeseti tervét úgy tegyétek, mintha csak magatokra lennétek utalva. Meglepetésként, boldogsággal fog eltölteni benneteket, ha a nagy bajba kaptok valóban kielégítő hatósági segítséget (és nem csak egy hét múlva), ennek lehet majd örülni, de a jelen helyzet azt mutatja, hogy egy árvízi védekezés is sok esetben csak reaktív és a helyi lakosság nélkül gyakorlatilag mintha nem is lenne.

A településeket vannak olyan bűnügyileg kevésbe, átlagosan és súlyosan fertőzött területek. Az, hogy ezeknek a cselekményeknek a kiindulási pontjai mennyire behatárolhatók, az helyileg változik. Több esetben előfordul, hogy a szomszédos településről érkeznek a megélhetési és egyre kegyetlenebb bűnözők. Még most békeidőben megszervezhetjük úgy a helyi, mint az egyéb területről érkező személyek/ csoportok elleni védekezést. Önvédelemről beszélünk, a gyerekeink, szüleink, nagyszüleink védelméről. A megoldás a lényeg! Fogjuk a térképet. Kívülről befelé haladjuk. Jelöljük be rajta azokat az útvonalakat, amin megközelíthető a település. Pirossal jelöljük azt az utat/utakat, amely, illetve amelyek irányából az eddigi tapasztalatok alapján gépjárművel gyakran érkeznek a településre gyanús elemek. Ezeket az útvonalakat a helyi tapasztalat alapján színileg súlyozhatjuk és kell is. Külön jelöljük azokat az utakat amiket csak terepjáróval, vagy gyalogosan lehet használni.
 

Egy helyi KMB-s által összefogott településvédelmi terven belül (vagy egyéb vagyonvédelmi szakember, volt katona stb.) héjvédelemnek a megtervezése nagyon fontos. Ez persze úgy a hatékony, ha ismerik a környékbeli lakott területek közrendvédelmi problémáit, hol élnek kisebb, nagyobb csoportokban a bűnözői életmódra szakosodott csoportok. Ismét a Császár új ruhája c. örökbecsű jutott most eszembe. Ha tetszik, ha nem! Ezeket a területeket a térképen jelölni kell és a főbb közlekedési útvonalakat belekalkulálni a védelmi tervbe. Értem ez alatt a helyi bűnözői életmódra szakosodott közösségek/ családok ismeretét és a környékbeliekét.  Jelölni kell a tervben azokat az elkövetési módokat, amiket az eddigi tapasztalatok alapján választani szoktak. Akár nevesítve is!  Ismerjük azt, hogy az XY terménylopásra szakosodott, az ZX öregeket kínoz meg a nyugdíjáért, ezek gyerekei adott területen megforduló gyermekeink kerékpárjának megszerzésére szakosodtak…. stb. stb.

A helyben kialakított önvédelmi kommunikációs hálózatba mindenkinek érdeke becsatlakozni! Mert csak egységgel lehetünk képesek azon primitív és egyre kegyetlenebb bűnözői csoportok ellen felvenni a harcot, akik egy összeomlási utáni időszakban óriási előnnyel indulnak ellenünk. Ők akkor már egységet fognak alkotni. Nem egy professzionálisan szervezett egységet, de össze tudnak „dolgozni”.  A szervezettséggel, összehangoltsággal viszont képesek lehetünk akár még rendvédelem nélkül is megvédeni ilyen csoportok ellen a családjainkat.  Kismillió technikai megoldás létezik az otthonvédelemre. Valamiért a kivonuló járőrszolgálatok nem azt szorgalmazzák, hogy egy élő riasztó/ figyelő hálózatot hozzanak létre. Persze ez érthető. Egy idő után non-profit szinten elketyegne magától. Inkább olyan megoldás felé törekednek, ami központosítja az információkat és majd ők maguk X Forint havi/ kiszállási díjért mennek segíteni. Emberek! Ez a védelmi koncepció egy légvár komoly helyzetre! Persze biztonságérzetet nyújt, ha a fészerben matat valaki és 15 perc múlva már kint is van a gumibotos kivonuló járőr. De ez egy központi ellátó elem nélküli világban kb. annyira működik, mint a telefon. Ezzel az erővel lehet olyat is csinálni, amiről már írtam.  A frekvenciát egy CTCSS kóddal leblokkolni, így nem tudnak csak azok beleszólni, akik benne vannak a hálózatban. Először csak a polgárőröknek lenne, majd azoknak a férfiaknak is akik eseti jelleggel tennének a családjuk biztonságáért, nagyszülők ajándékba kapnák a 3 utcával távolabb élő unokájuktól, a kocsmákban és egyéb proaktív, felelős vezetővel megáldott helyeken. Gondoljunk csak bele: A falu 2 kocsmájában működne egy- egy olyan rádiós pont, amely hallja a polgárőröket, bajban lévő idős embereket… kismotorral szaladgáló fiatalok információit. Jönnek az infók, hogy erre pirézek, arra eszkimók, amarra aboriginalek mozognak.

Beláthatja mindenki! Ezzel a módszerrel össze lehet fogni a település önvédelemre hajlandó részét és nem kell órákat várni a baj esetén a rendőri segítségre. Önbíráskodás!!! Kiáltanak föl a jogvédők! Nem kedves barátaim!  Ez önvédelem, mert nincs biztosítva számunkra a nyugodt, békés élet! Arról nem is beszélve, hogy az akció/ reakció törvénye szerte a világon ismert. Ezek a szerveződések reagálnak egy bajra és nem Ők maguk generálják a bajt. Mi történik, ha szervezetten és tervszerűen működnek? Jelentősen csökkennek a bűncselekmények és kevésbé kell rettegnünk a családtagjaink testi épsége, értékeink miatt. Ez minden törvénytisztelő embernek érdeke! Ez akkora baj? Önbíráskodás? Oldjátok meg,  hogy biztosítva legyen maradéktalanul a Magyar Alkotmány mindenki számára.  Ne csak kritizáljátok/ szankcionáljátok a polgári lakosság önvédelmi törekvését!


Hol is tartunk?


1, Térképen jelölve vannak a természeti katasztrófák által (eddigi tapasztalat alapján) leginkább veszélyeztetett területek.

2, Intézkedési terv van készítve az eddig tapasztalat alapján a károk elhárítására. Eszközháttérrel, gépjárművekkel, tervezett felvonulási útvonalakkal, elhárításban résztvevő személyekkel.

3, A településen belül ki vannak jelölve vészeseti pontok, amelyekben képes a lakosság a Vészeseti terv mentén a bajbajutott családok ideiglenes ellátására. A vészeseti pontok eszköz és élelmiszer készlete egy pontosan meghatározott irányvonal mentén rendelkezésre áll.

4, Ismeretes a település vészesetben használható járműparkja, kezelő személyzet. Vészeseti üzemanyag tartalék létesítése.

5, Térképen jelölve a bűnügyileg az eddigi tapasztalatok alapján fertőzött területek.

6, Jelölve az ismert bűnözői csoportosulások/ családok közvetlen élőközege és a gyakori közlekedési útvonalaik súlyozva.

7, Konkrétan kifejtve a bűnözői csoportok elkövetési módjai, csoport/ személy szintre lebontva. Amennyiben lehetséges ezeket az információkat a környékbeli településekről is be kell szerezni.

8, Egy vészeseti kommunikációs hálózat létrehozása. Egy olyan „vérkeringésé” amibe bármely településbeli ember bele tud csatlakozni és ezáltal képesek lehetnek egymáson segíteni. Képesek lehetnek megelőzni a bajt, fel tudják hívni a gyanús elemek jelenlétére a figyelmet a településen.

Itt tartok most! Mindezt egy helyi polgárőrséggel összekötve már a jelenlegi törvényes közeg bevonásával egy olyan szintre lehet fejleszteni, amely nagyban… nagyon nagyban növelheti a településen élő rendes emberek biztonságérzetét és a valódi biztonságot. Könnyedén el lehet készíteni beosztásokat felügyeletre, intézkedésre, eljárási rendeket… ez már részletkérdés (talán még egy személy és vagyonőr tanfolyamot végzett ember is képes erre) Ide a rozsdást, hogy meredeken csökkenne a bűnügyi statisztikák grafikonja!  Na, ja! El kell ismernem, hogy gyaníthatóan egy- egy tilosban járó, a társadalmunkra csak veszélyt jelentő szavazópolgárt megpofoznának… esetleg kezét/ lábát eltörnék, mert azon kapják rajta, hogy egy idős embert akart kirabolni. ÉS? Legalább tanulna belőle, hogy a továbbiakban nem sért törvényt, mert nem csak helyi KMB-st kell kicseleznie, hanem egy teljes közösséget és lebukás esetén benne van a pakliban, hogy úgy elverik, mint szódás a lovát!!

Úgy látom, hogy egy összeomlott világban csak azok a települések képesek hatékonyan fellépni a hordák ellen amelyekben már most békeidőben megszerveződik az a jelen rendfenntartástól független önvédelmi és kommunikációs hálózat, amely képes a szervezett önvédelemre. Ezeknek a rádióknak a töltése könnyedén megoldható akár napelemről, akár 20.000 forintos generátorról.  Visszautalnék most az első részre. Nagyszerű dolog, ha mindezt meg lehet szervezni, de ettől még érdemes a közvetlen közegünk védelmét átgondolni és önvédelmi jelleggel a saját védelmi tervünket elkészíteni. Nem tudhatjuk, hogy a baj kiben/ kikben mit vált ki, ámbár szerintem, ha a jelen rendfenntartási hiányosságok mellett a fent leírtak alapján egy település meg tudja szervezni védelmét és jelentősen csökkenteni a bűnözést, akkor a nagy bajban könnyebb lesz a közösségi, lokális védekezés.

Amennyiben a már leírtak miatt el kell, hogy hagyjuk az élőközegünket akkor érdemes olyan irányba gondolkodni, amelyre közösségi szinten még békeidőben meg tudjuk tervezni a fent leírtakat. Egy baráti/ rokoni közösségnek meg lehet elvben a létszámbeli lehetősége arra amit fönt leírtam. Pl. egy helyen vannak a hétvégi házaik, vagy több család által lakható. Esetleg önellátó falvakat/ kolóniákat próbálnak már most békeidőben kialakítani. Ezeknek a szervezett védelmei egy ilyen világban elengedhetetlen és ez létszám nélkül csak minimális szinten megy… Akár úgy is, hogy a rokoni/baráti kört ideiglenes befogadva, őket sátorban, fészerben elszállásolva a környékbeli lehetőségeket (fa, vályog, kő) kihasználva elkezdik a bővítést. Mindezt persze a jó előre átgondolt lehetőségek alapján a legjobb kivitelezni. Létezhetetlen, hogy a realizálódott vészhelyzetben, az aggodalomban, a rettegésben helyesebb döntést hozzunk, mint most amikor még nyugodtan át tudunk mindent gondolni.

Mi van akkor, ha muszáj bujdokolni? Ha nem tudunk letelepedni hosszabb időre? Semmi sem tart örökké. Miként várjuk ki biztonságban a nagy anarchia végét? Hol várjuk ki? Miként oldjuk meg? No, ez már nem csak írás és olvasás. Ehhez sokkal több kell tippeknél és internetes adatoknál, eszközöknél. Sokkal több kell a túlélő könyvnél, egy tanfolyamnál. Egy szemlélet (amit megpróbáltam átadni), fizikum, tudás, szerencse, közösség, szervezettség és a Jó Isten szükséges hozzá! Hit, remény, tudás és akarat, hogy akkor se add föl, amikor úgy érzed nincs tovább! Sokkal, de sokkal többet kibírsz annál, amit most gondolsz magadról! A családod, barátaid, szeretteid védelme a Te kezedben van! Számítanak Rád! Gondold át amiket írtam és tervezz! Tervezz és szervezz!

Papica

UI: A felkészülés sorozat nem szakanyag! Egyszerű embereknek készült olvasmányos nyelvezettel segítő szándékkal. A szakanyag elkészítése a helyi szakemberek feladata ismervén a környezetet, a rendelkezésre álló erőforrásokat, a problémákat… mindent, ami első körben egy Veszély és Kockázatelemzéshez szükséges. Amennyiben ez az elemzés elkészült, elkezdődhet az a munka és szervezés, ami a megoldás és nem a konzerválás, elkendőzés felé viszi a települést. Egyszer kell precízen megcsinálni és sok a kókler. Olyan ez mint a foci…. mindenki ért hozzá egy kicsit. Sok sikert!

- Papica -

Az írásban a felhasznált képek a Navi Mozgalom által leközölt cikkből származnak.